Bértámogatások járványhelyzetben (1. rész)

A COVID-19 vírus és az elrendelt veszélyhelyzet sok vállalkozást hoz nehéz helyzetbe.

A vállalkozások túlélését, a munkahelyek megvédését, illetve új munkahelyek teremtését azonban már több különböző kormányintézkedés segíti. Cikksorozatunkban áttekintjük a különböző lehetőségeket, mik a feltételek, ki melyik támogatással vagy kedvezménnyel élhet.

Elsőként a „magyar kurzarbeit” néven is ismert munkahelyvédelmi programot, a részmunkaidős foglalkoztatásra kényszerülő vállalkozások és dolgozóik támogatása céljából létrejött programot mutatjuk be.

Április 10-én jelent meg a 105/2020-as kormányrendelet, amely a lehetőséget bevezette, majd április 29-től (141/2020.) több ponton módosult, így sokkal szélesebb körben elérhetővé vált a munkahelyvédelmi intézkedés.

Mi a munkahelyvédelmi támogatás célja és kik jogosultak rá?

Azokban a pozíciókban, ahol a munkáltató nem tudja valamilyen okból a korábbi munkaidőben foglalkoztatni az alkalmazottait, ott a részmunkaidős munkavégzés mellett az állam a kieső munkabér 70%-át közvetlen támogatásként megfizeti a dolgozónak. A munkáltató és a munkavállaló közös kérelmet kell, hogy beadjanak. A munkáltatónak legalább 6 hónapja működőnek kell lennie, míg a munkavállaló jogviszonyának legalább március 11. óta fenn kell állnia.

A módosított szabály szerint azok a dolgozók kaphatják meg, akik munkaideje a veszélyhelyzet kihirdetését követően csökkent, vagy a támogatás igénylésével egyidejűleg csökkenni fog. A támogatás maximális ideje 3 hónap.

A járványhelyzet gazdasági hatásai sajnos elhúzódóak, ezért a jogszabály jelenlegi változata a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig teszi lehetővé a kérelmek beadását.

Így azok a vállalkozások, akik eddig még nem éltek a lehetőséggel, de továbbra sem tudják megoldani dolgozóik teljes foglalkoztatását jelenleg is igényelhetik azt.

A támogatás munkaviszonyban történő foglalkoztatáshoz kötődik – így megbízási jogviszonyra, személyes közreműködésre, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyokra nem alkalmazható.

Ugyanakkor a munkaviszony keretében foglalkoztatott alábbi személyek is élhetnek a lehetőséggel:

• nyugdíjas
• aki a tevékenységi kör alapján járulékkedvezményre jogosult
• ügyvezető, amennyiben munkaviszonyban látja el az ügyvezetést
• tulajdonos, amennyiben a tevékenységet munkaviszonyban látja el, ha a munkaideje csökken(t)
• home-officeban dolgozók, és munkaidőkeretben foglalkoztatottak
• aki már eleve részmunkaidős volt, de most tovább csökkentik a munkaidejét.

Milyen esetben és hogyan igényelhető a bértámogatás?

A munkaidőcsökkentésnek min. 15, max. 75%-nak kell lennie. (Tehát 8 óráról min. 6,8-ig le kell csökkenteni, de legfeljebb 2-ig lehet).

A kieső idő 70 százalékára járhat támogatás, míg 30 százaléka fejlesztési idő lehet.

Mikor kötelező a fejlesztési idő?

Ha maximum fele annyi lesz az új munkaidő, mint az eredeti, akkor nem kötelező fejlesztési időt előírni (így arra bért fizetni).

Mennyi a támogatás, és mikortól igényelhető?

A támogatás összege a kieső időre járó nettó munkabér 70 %-a, és a minimálbér 2x összegének 70%-ában van maximálva. Legkorábban a benyújtás napját követő naptól igényelhető.

Fontos, hogy ha több dolgozót érint a munkaidőcsökkentés, és a támogatási kérelem, akkor ezeket (telephelyenként) egyszerre kell benyújtani! Akárhány dolgozóra, akármilyen szektorban (vállalkozás esetén) igényelhető, és nem kell mindenkire egyformán, viszont a változást a szokásos módon 15 napon belül be kell jelenteni a 20T1041-en. A nyomtatványok ezen a linken érhetőek el, benyújtás e-papíron, cégkapun ill. ügyfélkapun keresztül lehetséges.

Fontos feltétel, hogy a dolgozót a támogatás tartamát követően minimum 1 hónapig tovább kell foglalkoztatni, és számára rendkívüli munkavégzés (túlóra) a támogatás időtartama alatt nem rendelhető el!

A munkavállalót ez hogyan érinti?

A kieső időre járó nettó bér 70 %-át téríti az állam, közvetlenül a dolgozónak – a kifizetés a tárgyhót követő hó 10-ig a megadott bankszámlára, címre történhet.

Ha pl. 8-ról 6 -ra csökken a munkaidő, akkor a kieső idő (2 óra) 70%-ára mentesül a dolgozó a munkavégzés alól, és erre az időre fizeti az állam a támogatást, míg a 30%-nyi időben (napi 0,6 óra) köteles fejlesztésben részt venni, és erre ki kell neki fizetni az alapbére arányos részét.

Így végeredményben a teljes nettó fizetését megkapja majd a támogatással együtt.

Milyen esetben jelenti támogatás a legnagyobb megtakarítást a cégnek?

Azoknál a dolgozóknál, akik a minimálbér kétszerese körüli bért (bruttó 322.000 Ft, nettó 214.130 Ft) kerestek, és most jelentős mértékben csökken(t) a munkaidejük (ezzel együtt a bérük is).

A bruttó 322.000 Ft fizetés mellett 8 óráról 2-re csökkenő munkaidő esetén, a részmunkaidős fizetés 53.533 Ft lesz, míg a kieső 160.598 Ft-nak a 70%-át fizeti az állam, azaz 112.418 Ft-ot. A kieső bér 30%-át ebben az esetben fejlesztési idő jogcímen fizetheti meg a munkáltató, így a dolgozó nettó összjövedelme változatlanul 214.130 Ft lesz.

Érdemes belegondolni ugyanakkor, hogy a munkáltató megtakarítása nem csak az állam által megfizetett 112.418 Ft támogatás lesz, hanem az ehhez kapcsolódó adók, és járulékok is, amelyek egyébként terhelnék ezt az összeget. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen konstrukcióban a cég havonta és dolgozónként 201.170 Ft-ot tud megtakarítani, úgy, hogy a dolgozóját mégis foglalkoztatja, és meg tudja tartani őt a legnehezebb hónapokban! Ez pl. egy 10 fős étterem esetén összesen több, mint 6 millió Ft lehet!