A pótlék célja, hogy a folyósításával támogassa a családokat, hozzájáruljon a gyermekek neveléséhez.
Két részből tevődik össze: nevelési ellátásból és iskoláztatási támogatásból.
- A nevelési ellátás: születéstől a tankötelezetté válás évének október 31.-ig napjáig jár.
- Iskoláztatási támogatás: tankötelessé válás évének november 1-jétől a teljes tankötelezettség időtartamára jár, illetőleg utána, ha köznevelési, – vagy szakképző intézményben tanul a gyermek, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a 20. életévét (sajátos nevelési igényű gyermek esetében a 23. életévét) betölti.
A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.
A pótlékot igényelni a vármegyei kormányhivataloknál lehetséges, általános esetben a Kérelem családi pótlék megállapítására nevű nyomtatványon. Amennyiben a kérelmező munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, úgy neki munkahelye felé szükséges benyújtani a kérelmet. Az ellátás a kérelem benyújtásától jár, feltéve, hogy minden jogosultsági feltételnek megfelelt. Visszamenőleg legfeljebb 2 hónapra lehet megállapítani.
Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell:
- a) a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult 3 hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT-tagállam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT-megállapodásban részes állam állampolgárával.
- b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére a Cst. alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.
- c) ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek, az adott nevelési évben 5 napot igazolatlanul mulasztott, a családi pótlékra jogosult személyt, az intézmény vezetője tájékoztatja, hogy az igazolatlanul elmulasztott huszadik óvodai nevelési nap után a családi pótlék szüneteltetésre kerül.
- d) ha a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermek, az adott tanítási évben 10 napot igazolatlanul mulasztott, a családi pótlékra jogosult személyt, az intézmény vezetője tájékoztatja, hogy az igazolatlanul elmulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglakozás után a családi pótlék szüneteltetésre kerül.
- e) szüneteltetni kell a családi pótlék folyósítását, amennyiben a 18. életévet betöltött személynek rendszeres jövedelme van. Rendszeres jövedelemnek kell tekinteni a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelmet. A folyósítást a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.
- f) ha a gyermeket a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen bűnösnek mondta ki, de büntetésként rá szabadságvesztést nem szabott ki, a gyermekre tekintettel megállapított iskoláztatási támogatást az ítéletet hozó bíróság tájékoztatása alapján 12 naptári hónapon át – szüneteltetni kell.
Jogosultság feltétele, hogy saját háztartásban nevelt gyermek után lehet igényelni.
A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel (kérelmezővel) életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki.
Ezen túlmenően saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki
- a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül,
- akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy 30 napot meghaladó szociális intézményi elhelyezésére tartósbetegsége, vagy fogyatékossága miatt az intézményben egyidejűleg biztosított iskolai oktatás, vagy fejlesztő nevelési oktatási tevékenység igénybevétele érdekében kerül sor
- aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.
Összege: a pótlék havi összege 2009. január 1-jétől egy gyermekes család esetén 12.200 Ft.
Egy gyermekes család esetén | 12.200 Ft |
Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén | 13.700 Ft |
Két gyermekes család esetén (gyermekenként) | 13.300 Ft |
Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) | 14.800 Ft |
Három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) | 16.000 Ft |
Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) | 17.000 Ft |
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, továbbá a gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartós beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után | 23.300 Ft |
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén | 25.900 Ft |
Tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy esetén | 20.300 Ft |
A gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint a saját jogon ellátásban részesülő személy esetén | 14.800 Ft |
Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személynek minősül:
- az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul
- az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.
Ezen feltételek fennállását a kormányhivatal rehabilitációs szakértői szerve vizsgálja, és igazolja, amelyről szakvéleményt ad ki.
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását – a külön jogszabályban előírtak szerint – igazolták.
Bővebben a jogosultságról az államkincstár tud tájékoztatást adni.
A családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az igénylő már nem jogosult a családi pótlékra.
- Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket lehet figyelembe venni, aki saját háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Ezekben az esetekben a gyerekszámba beszámító gyermek tanulói jogviszonyát köznevelési intézmény esetén az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon, felsőoktatási intézmény esetén a hallgatói jogviszony igazolással igazolhatja.
- beszámít a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve ha őt a gyámhivatal nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. (Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül, amelynek a teljesítését az ügyfél kérelmére a szociális intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, aztán évente egy alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás.)
Megosztás: Általános szabályként ugyanazon gyermek után csak egy főt illet meg a pótlék. Ez alól jelent kivételt: ha a különélő szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll. Ekkor 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet az ellátásra. A megosztás iránti közös kérelemhez csatolni kell a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak.
A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban be kell jelenteni:
- a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
- a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
- a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,
- az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
- az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
- az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
- az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
- az Európai Unió tagállamában vagy EGT-tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
- az ellátásra jogosult családi állapotában, élettársi kapcsolatában bekövetkezett változást, továbbá – ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be – a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatát
Ha valaki elmulasztja a változások bejelentését, az visszafizetést von maga után.
A családi pótlékot tehát a kormányhivatal folyósítja havonta a jogosultságok fennállása esetén, míg a családi adókedvezményt az adott munkáltatónál vagy év végén az éves szja bevallásban lehet érvényesíteni. A két ellátás más és más összegű és feltételrendszerű.
A családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként havonta
- ha egy eltartott van a családban 66 670 forint/ fő
- ha két eltartott van a családban 133 330 forint / fő
- ha három vagy annál több eltartott van a családban 220 000 forint/ fő
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a családi kedvezmény igénybevételével kedvezményezett eltartottanként havonta
- ha egy eltartott van a családban 10 ezer forinttal,
- ha két eltartott van a családban 20 ezer forinttal,
- ha három vagy több eltartott van a családban 33 ezer forinttal
magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.
A felváltva gondozott gyermek után saját eltartottjaik számától függően 33 335 (a 66 670 fele), 66 665 (a 133 330 fele), vagy 110 000 (a 220 000 fele) forintot érvényesíthetnek.
A családi adókedvezmény egy gyermek után 66.670 Ft, ami számszerűsítve 10.000 Ft / hó.
Jogszerviz Kft
2023.08.15-ei állapot szerint
További érdekes cikkeink várnak!
https://jogszervizconsulting.hu/egyeb/szep-kartya-mint-ceges-juttatas/
Ügyfeleink problémáit a sajátunknak érezzük, és a megoldások kidolgozásában együtt gondolkodunk.
Könyvelésre, Bérszámfejtésre, Tanácsadásra van szükséged? Vedd fel velünk a kapcsolatot!
ertekesites@jogszerviz.hu
Időpontfoglalás: https://jogszervizconsulting.hu/idopontfoglalas-adotanacsadasra/