A legtöbb irodai munkát végzők körében egyszer esedékessé válhat a szemüveg viselése. Vagy azért, hogy megóvjuk a szemünket, vagy pedig azért mert már sajnos nem olyan az éleslátásunk mint korábban.
A munkáltatóknak ilyenkor van lehetőségük arra, hogy a szemüvegünk egy részét vagy akár egészét támogassák. Ez persze függ attól is, hogy a belsős szabályzat mit határoz meg.
Van, amire a törvény is kötelez ilyen az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 5. § (1) bekezdése.
Ez kimondja, hogy a képernyő előtti legalább napi 4 órán át munkát végzők estében a munkáltató köteles biztosítani a foglalkozás-egészségügyi orvosnál a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését, továbbá kimondja, hogy ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltatónak a munkavállalót el kell látnia a szükséges szemüveggel.
Azt már tehát tudjuk, hogy vannak esetek, amikor biztosítani kell. Kérdés az, hogy mikor és hogyan adózik?
A szemüveg juttatása akkor adómentes (SZJA tv. 1. számú melléklet 8.8. pont), ha azt a foglalkozás-egészségügyi orvos javaslatára a szemészeti szakvizsgálat eredménye indokolja, és megfelel a rendelet szerinti éleslátást biztosító minimálisan szükséges szemüveg fogalmának.
Az éleslátást biztosító szemüveg esetében kiemelten fontos, hogy ez orvosi véleményhez kötött. Ha az orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti munkához szemüveg biztosítása szüksége, akkor az orvos beutalja egy szemészeti szakvizsgálatra. Ebben a beutalóban kell feltüntetni a munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is.
Ezt követően, ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, tehát megállapításra kerül, hogy ez szükséges neki, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató ellátja a képernyő előtti munkavégzéshez szemüveggel.
A képernyős munkavégzés megkezdése előtt a munkavállalónak kötelező szemész orvosi vizsgálaton részt vennie, melyet legalább kétévente meg kell ismételni. A vizsgálat költségei a munkáltatót terhelik, ugyanakkor, ha mindent jogosnak ítélnek meg, és a szemészeti vizsgálaton is bizonyítottan kell neki, akkor tudja adni adómentesként a juttatást (Szja tv. 1. számú mellékletének 8.8. pontja alapján), így ez kevésbé megterhelő a munkáltatóra nézve is, hiszen további adóterheket nem von maga után.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztályának álláspontja szerint az EüM rendelet definiálja a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg fogalmát, továbbá meghatározza azokat a látórendszeri eltéréseket is, amelyek valószínűsége esetén a foglalkozás egészségügyi szakorvos a munkavállalót szemészeti szakorvosi vizsgálatra kell, hogy beutalja.
A látórendszeri eltérések vizsgálata része a foglalkozás-egészségügyi szakorvosi vizsgálatnak, ez alapozza meg a további szemész szakorvosi vizsgálat szükségességét. A foglalkozás-egészségügyi szakorvos által adott beutaló (kötelező tartalmi elemként) tartalmazza az érintett esetében az általa ellátandó feladatokat, munkavégzési körülményeket, feltételeket melyek releváns információkat szolgáltatnak a szemész szakorvos számára. A látórendszeri eltérések időben történő észlelése betegbiztonsági szempontból kiemelten fontos, amit a jogszabályban rögzített ellátási folyamat biztosít.
Jelen esetben – de általában az egészségügyi ellátás más területein is – szakvizsgálatnak, a szakorvos által végzett, szakmai kompetenciájába tartozó mindazon vizsgálat értendő, melyre szakképesítése feljogosítja.
Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet alapján az optometrista optikai szaküzletben lát el feladatokat, melynek során biztosítani kell a szemész szakorvosi konzultáció lehetőségét, azaz a szemész szakorvos nem kell, hogy jelen legyen a szaküzletben. A szaküzletben az optometrista kizárólag látásélesség vizsgálatot végezhet, kompetenciája egyéb szemészeti elváltozások vizsgálatára nem terjed ki, diagnosztikai szakvizsgálatot nem végezhet.
Az optometrista képzés fő iránya a szem optikai vizsgálatára és ennek megfelelően a hibák egyszerűbb korrekciójára irányul (szemüveg, kontaktlencse). A vizsgálatok során a szem vizsgálatánál az optometristának el kell tudni különíteni az ép szemet a beteg szemtől és ennek megfelelően szemész szakorvoshoz kell irányítani az érintetteket.1
Összefoglalva a NAV és más szervek állásfoglalását, tehát a vizsgálatot kizárólag szemész szakorvos végezheti el ahhoz, hogy adómentesként tudja adni. Az optometrista a szakorvosi vizsgálatot nem tudja helyettesíteni.
1 Cikkünkhöz a NAV tájékoztatója nyújtotta a segédletet: https://nav.gov.hu/ado/adozasi_kerdes/20224.-Adozasi-kerdes—A-szemeszeti-szakvizsgalat-meghatarozasa-az-eleslatast-biztosito-szemuveg-adomentes-juttatasahoz-kapcsan
Reméljük, hogy hasznosnak találtad a cikkünket. Továbbiakat itt érsz el: https://jogszervizconsulting.hu/aktualitasok/
Jogszerviz Kft
2024.03-28-ai állapot szerint
1083 Bókay János u. 44-46. 8.emelet
E-mail: ertekesites@jogszerviz.hu
Tel: +36204338280Web: https://jogszervizconsulting.hu/