Amikor a munkavállaló jelzi felénk, hogy betegség okán nem tudja a munkáját ellátni, felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ilyenkor hogyan járunk el szabályosan.
Hoznia kell róla igazolást, vagy csak elmegy betegszabadságra vagy táppénzre? Egyáltalán mi a kettő között a különbség?
Amit első körben fontos tisztázni, hogy a munkavállalónak minden esetben orvos által kiállított keresőképtelenségi igazolással kell igazolnia a betegségét. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy se betegszabadság se táppénz nem adható részére.
A keresőképtelenségről szóló igazolás bekérésének menete:
- Érdemes lehet ennek a menetét akár egy belső szabályzatban összefoglalni, így elkerülve a későbbi nézeteltéréseket.
- A munkavállalót keresőképtelensége esetén is terheli a tájékoztatási és együttműködési kötelezettség a munkáltató irányába.
- A munkavállalónak kötelessége a munkáltató részére megküldeni a keresőképtelenségről szóló igazolást, amennyiben ezt magától nem teszi meg, úgy a munkáltató felszólíthatja ennek mihamarabbi megküldésére.
- Ha a munkavállaló ennek ellenére sem küldi meg a kért dokumentumot, és szándékosan nem tesz eleget kötelezettségének, akkor a munkáltató a lakcímére küldött postai levél útján is felszólíthatja a munkavállalót egy határidő megjelölésével.
- Amennyiben a fentebb említett lépések után sem küldi meg a keresőképtelenségét igazoló igazolást, úgy a munkáltató akár felmondhatja a köztük lévő munkaszerződésüket.
Mi történik, ha utólag derül ki, hogy a munkavállaló nem tudja igazolni a betegségét?
Ebben az esetben két lehetőség van,
- Fizetett szabadságot vesz ki erre az időszakra, így munkabér is megilleti vagy
- fizetés nélküli szabadságra vagy igazolatlan távollétre jogosult, ezek azonban a biztosítás szüneteltetését is jelentik.
Betegszabadság
- Kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén, a munkavállalót betegsége első 15 napjára betegszabadság illeti meg, amely munkanapokra jár.
- A betegszabadság minimum a fizetés 70%-a, de a munkáltató dönthet úgy, hogy akár a 100%-át adja. Ezt a munkáltató fizeti meg.
- Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődik úgy a napok számát arányosítani kell.
- Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozási jogviszonyban lévő tag, illetve megbízás alapján munkát végző személy.
Táppénz
- A betegszabadság lejártát követő naptól jár (vannak olyan esetek, amikor betegség esetén nincs betegszabadság, így a munkavállalót a betegség első napjától táppénz illeti meg).
- A táppénz minden naptári napra jár, melynek összege 50% vagy 60% a táppénz kódjától és a biztosításban töltött időtől függően, azonban nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, amely 2024-ben naptári napra 17.787 forint.
- A táppénz összeget részben vagy egészben az állam fizeti meg.
Táppénz kódok
| Kód | Megnevezés | Betegszabadság előtte | Táppénz mértéke | Munkáltató fizeti |
| 1. | Üzemi baleset | nincs | 100% | 100%-ig |
| 2. | foglalkoztatási megbetegedés | nincs | 50 – 60% | 100%-ig |
| 3. | Közúti baleset | van | 50 – 60% | 1/3-ad munkáltatói táppénz |
| 4. | Egyéb baleset | van | 50 – 60% | 1/3-ad munkáltatói táppénz |
| 5. | Beteg gyerek ápolása | nincs | 50 – 60% | nem |
| 6. | Szülés | nincs | 50 – 60% | nem |
| 7. | Hatósági elkülönítés | nincs | 50 – 60% | nem |
| 8. | Egyéb betegség | van | 50 – 60% | 1/3-ad munkáltatói táppénz |
| 9. | Veszélyeztetett terhesség | nincs | 50 – 60% | 1/3-ad munkáltatói táppénz |
Jogszerviz Kft
2024.03.26-ai állapot szerint
Amennyiben az igényléssel illetőleg adózással kapcsolatban segítségedre tudunk lenni, az alábbi elérhetőségek egyikén vedd fel velünk a kapcsolatot:
1083 Bókay János u. 44-46. 8.emelet
E-mail: ertekesites@jogszerviz.hu
Tel: +36204338280
Reméljük, hogy hasznosnak találtad a cikkünket. Továbbiakat itt érsz el: https://jogszervizconsulting.hu/aktualitasok/
