Miből is számítják a nyugdíjat? – Érthetően a nyugdíjszámítás szabályairól
Ha már közeledik a nyugdíjba vonulás ideje, sokan felteszik a kérdést: miből és hogyan számítják ki a nyugdíjat? Mennyi lesz a havi összeg?
Ebben a cikkben közérthetően összefoglaljuk a magyar nyugdíjszámítás alapjait – mire érdemes figyelni, mit vesznek figyelembe, és hogyan lesz a keresetből nyugdíj.
Hogyan működik a nyugdíjszámítás?
A magyar rendszerben az öregségi nyugdíj összege alapvetően két tényezőtől függ:
- A szolgálati idő hossza (hány évig dolgozott, és fizetett járulékot),
- Az úgynevezett nettósított, valorizált életpálya-átlagkereset.
A számítás célja, hogy az adott személy jövedelmének arányában biztosítson méltányos nyugdíjat, figyelembe véve a munkával töltött évek számát.
A nyugdíjszámítás lépései
- Jövedelmek összegyűjtése
A számítás alapja az 1988. január 1-jétől szerzett bruttó járulékköteles jövedelem.
A nem járulékköteles jövedelmek (pl. táppénz, gyes) nem számíthatók be, akkor sem, ha biztosítási időt adnak.
- Nettósítás
A nettósítás során a bruttó jövedelemből levonják az adott évre érvényes egyéni járulékokat és egy számított SZJA-t. Az így kapott „számított nettó jövedelem” képezi a nyugdíjszámítás alapját. Ez alapján kapjuk meg az éves „számított nettó jövedelmet” – fontos, hogy ez nem az, amit a dolgozó a bankszámlájára kapott, hanem egy számított érték.
- Valorizáció – régi jövedelmek jelenértékre hozása
A nyugdíjazás előtti év szintjére „felhozzák” a régebbi évek nettósított jövedelmeit.
Ez az úgynevezett valorizáció, ami infláció- és bérnövekedés-alapú szorzókkal történik.
A valorizációs szorzószámokat minden évben a KSH adatai alapján teszik közzé.
- Átlagszámítás
A valorizált jövedelmeket először összeadják, majd elosztják azoknak a napoknak a számával, amikor az érintett személynek volt keresete. Az így kapott napi átlagjövedelmet megszorozzák 365-tel, majd elosztják 12-vel, így jön ki a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset.
- Degresszió
A rendszer célja, hogy ne legyen túl nagy különbség a magas és alacsony keresetűek nyugdíja között.
Ezért:
- 372 000–421 000 Ft között a jövedelem 90%-át,
- 421 000 Ft fölött csak a 80%-át veszik figyelembe a nyugdíj alapjaként.
- Szolgálati idő beszámítása – nyugdíjskála
A számított havi átlagkeresethez hozzárendelnek egy százalékot a szolgálati idő hossza alapján. A hosszabb szolgálati idő nagyobb százalékot jelent – így nagyobb nyugdíjat.
| Szolgálati idő | Nyugdíj szorzó |
| 15 év | 43% |
| 20 év | 50% |
| 30 év | kb. 68% |
| 40 év | kb. 80% |
| 50 év | 100% |
- Nyugdíjminimum
A teljes öregségi nyugdíj nem lehet alacsonyabb a jogszabályban meghatározott minimumösszegnél, ami jelenleg 28 500 Ft/hó. Viszont, ha valaki csak résznyugdíjra jogosult – például azért, mert kevesebb mint 20 év szolgálati ideje van –, akkor ennél alacsonyabb összegű nyugdíjat is kaphat.
- Egyéb tényezők
- Nyugdíjbónusz: ha valaki a nyugdíjkorhatár után is dolgozik, évi +0,5% növelés jár a nyugdíjára.
- Magánnyugdíjpénztári tagság: csökkentheti az állami nyugdíj összegét.
- Nyugdíjrögzítés: bizonyos esetekben előre rögzíthető a nyugdíj alapja.
- Hasznos tanács
Ha valaki közeledik a nyugdíjhoz, érdemes már évekkel korábban:
- adatot egyeztetni a nyugdíjbiztosítási hatósággal (az úgynevezett „adategyeztetési eljárásban”),
- és ha kell, pótolni a hiányzó igazolásokat (munkakönyv, bérpapírok, NAV igazolások).
Jogszerviz Kft
2025.06.17-ei állapot szerint
Címünk: 1087 Budapest, Hungária körút 30/A 8.emelet
E-mail: ertekesites@jogszerviz.hu
Tel: +36204338280
