Ügyfeleink kérdezték – Mi a különbség az alanyi mentesség és a KATA szabályai között?

Mostanában egyre több kérdés érkezik irodánkhoz is a KATA változásához és a különböző értékhatárok számítási szabályaihoz kapcsolódóan.

Mindennapos, hogy a laikusok összekeverik a fogalmakat, és azt hiszik, hogy egy KATA-s vállalkozó kötelezően ÁFA alanyi adómentes is egyben. Pedig a két választás független egymástól, ráadásul a megtévesztően azonos összegű 12 milliós értékhatár is teljesen másképpen működik a két adónem esetében.

Ezért sajnos gyakori, hogy a vállalkozók csak egy ellenőrzés során döbbennek rá, hogy nem elég a számlázóprogramban a 12 milliós bűvös számot lesni… a szabályok valójában ennél sokkal bonyolultabbak. Így, bár nem feltétlenül van szüksége mindenkinek folyamatosan egy könyvelő munkájára, de eseti szakmai tanácsadásra mindenképpen!

Összefoglalunk néhány fontos szabályt, megmutatunk jelentős különbségeket a számítási módokban, majd egy gyakori hibát is bemutatunk a cikkben.

A bevételi értékhatár mindkét adónem esetében évi 12.000.000 forint. Ez egy részigazság, felületes, pontatlan megfogalmazás.

Először is a legfontosabb különbség, hogy míg az ÁFA esetén az évi 12.000.000 forintos keret a számla teljesítési időpontját figyelembe véve számolandó (naturál szemlélet), addig a KATA esetén az adóévben ténylegesen beérkező bevételeket kell figyelembe venni (pénzforgalmi szemlélet).

Egy egyszerű példával szemléltetve: ha az alanyi mentes KATA-s vállalkozás novemberig 11.000.000 forintot számlázott és kapott meg, majd decemberben teljesített egy 1.500.000 forint értékű megbízást, amelyet kiszámláz, de amelynek ellenértékét csak a következő év januárjában utalják számára, akkor a KATA bevétel ebben az évben 11.000.000 forint, míg az ÁFA szempontjából ezzel az utolsó számlával átlépték a 12.000.000 forintos éves értékhatárt, ezért ÁFA fizetésre kötelezetté válnak.

A másik fontos különbség, hogy míg a KATA esetében a 12.000.000 forint csak „soft” értékhatár, addig az ÁFA esetén „hard” feltétel.

Ugyanis, ha egy vállalkozó átlépi a KATA-s értékhatárt 2020-ban, attól 2021-ben még változatlan feltételekkel továbbra is KATA alanyként folytathatja a tevékenységét. A KATA értékhatár átlépésének egyetlen következménye a keret feletti összeg után fizetendő 40 százalékos adó. Míg, ha az alanyi mentes vállalkozás átlépi a 12 millió forintos határt 2020-ban, abban az esetben azon számla kibocsátásának napjával, még a tárgyévben ÁFA fizetésre kötelezett adóalannyá válik, amely számla összegével átlépi ezt a határt. Ráadásul ebben az esetben a következő két adóévben sem választhatja újra az alanyi adómentességet a vállalkozó.

Egy kevésbé jelentősnek tűnő, mégis láthatóan nagyon is fontos, technikai jellegű különbség a kezdő vállalkozások esetén az évközbeni arányosítás számítási módja az értékhatároknak. Míg a KATA esetében minden megkezdett hónapra vonatkozóan 1-1 millió forint vehető figyelembe az éves értékhatár számításánál, addig az ÁFA esetében a kezdéstől számítva naptári napokra kell arányosítani a mentességi értékhatárt. Ez pl. egy január 31-i kezdés esetén közel 1 millió forintos különbözetet jelent. (Ekkor az éves KATA keret 12.000.000 forint, míg az ÁFA alanyi mentesség értékhatára 11.013.699 Ft lesz.)

Végezetül adódhatnak különbségek abból is, hogy mi számít bele a bevételbe az adott adónem tekintetében.

A KATA törvény alapján a kisadózó vállalkozás bevétele: “a kisadózó vállalkozás által a vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást…” Látható, hogy itt beleszámíthat a bevételbe például egy-egy támogatás, vagy akár a vállalkozói bankszámlára kapott kamat is. Ezek a tételek természetesen nem lesznek az áfa értékhatár részei.

De van ennél egy másik, gyakran előforduló tétel, amelyet másképp kell figyelembe venni, ez pedig a külföldre nyújtott (ott teljesített) szolgálatás. Hiszen annak bevétele természetesen része a KATA-s bevételünknek, viszont az ÁFA törvény 193. § (1) bekezdésének d) pontja szerint az adóalany ezen értékesítései esetén nem járhat el alanyi adómentes minőségében.

Mivel is jár az a gyakorlatban?

Ha a vállalkozás egy másik adóalany részére nyújt szolgáltatást, akkor az ÁFA tv. 37. § (1) bekezdése szerint főszabályként „a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgálatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett…”.  Ha egy külföldi adóalany részére nyújt a belföldön alanyi adómentességet választó vállalkozás valamilyen szolgáltatást, abban az esetben ez a bevétele nem tartozik bele az alanyi mentesség értékhatárába.

Viszont mivel nem járhat el az ügylet kapcsán alanyi mentes minőségében, ez azt is jelenti, hogy ezekről a szolgáltatásokról (számlákról) áfa bevallást és adatszolgáltatást kell készítenie. Mégpedig minden olyan hónapban, amelyben ilyen irányú szolgáltatást teljesít.

Sokan dolgoznak „távmunka” jelleggel külföldi cégek alvállalkozójaként itthonról. (Pl. IT szektorban, vagy különböző tanácsadók, tolmácsok stb.) Az ő esetükben nagyon fontos a fenti szabályok részletes ismerete, hiszen helyzetük korántsem olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnák.

A cikk terjedelmi okokból nem tér ki minden részletre, csupán néhány fontos szempontot emel ki, amelyek az értékhatárok számításánál felmerülnek, és igyekszik felhívni rá a figyelmet, hogy a „KATA-s vállalkozónak nincs szüksége könyvelőre” szlogen milyen messze is áll a valóságtól.

A KATA ellenőrzése 2020. második félévében ismét kiemelt adóhatósági ellenőrzési feladat.

Erre és a július 1-től megszigorodott adatszolgáltatási szabályokra tekintettel, javasoljuk, hogy azok a KATA-s, vagy ÁFA alanyi mentes vállalkozások, akik eddig nem vettek igénybe szakembert, feltétlenül kérjék a vállalkozásuk adóhelyzetének áttekintését, és szükség esetén a bevallások pótlását, illetve javítását azelőtt tegyék meg egy önellenőrzés keretében, mielőtt a NAV tárja fel a hibákat, hiányosságokat.