Változik a Munka Törvénykönyve
A 2012. évi I. törvény, a Munka Törvénykönyve, 2016-tól módosul, így az alábbiakban a lényegesebb változásokat részletezzük.
2016. június 18. napját követően hatályba lépő változások az alábbiak:
– Új rendelkezés, hogy amennyiben a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkavállaló a munkáltatót a várandóságáról, vagy az emberi reprodukciós eljárásban való részvételéről, a tájékoztatástól számított 15 napon belül a munkáltató a felmondást egyoldalúan írásban visszavonhatja. Ha ez megtörténik, akkor a munkaviszony megszűnése, valamint a jogviszony helyreállítása között eltelt időtartamot, munkában töltött időnek kell tekinteni, amelyre vonatkozóan a munkavállalót távolléti díj illeti.
– Megszüntetésre került a különbségtétel az anya és az apa között a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság vonatkozásában. Amennyiben az apa veszi igénybe a szabadságot, a védelmet számára is biztosítja a törvény.
– A jövőben a gyermeke gondozása céljából a vezető beosztású munkavállaló is jogosult fizetés nélküli szabadság igénybe vételére, egészen gyermeke harmadik életévének betöltéséig.
– Módosult a rendelkezés, miszerint, ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztott be a munkáltató, akkor számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidőt tilos beosztani.
– Ha egy szolgáltatás igénybe vevője tudomással rendelkezett, vagy az általában elvárható magatartás szerint, tudnia kellett volna arról, hogy a szolgáltatást nyújtó külföldi munkáltató munkabér és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér, valamint járulékfizetési kötelezettségéért. Ez esetben, akár közvetlenül a szolgáltatást igénybe vevő jogosulttól is követelhető közvetlenül a munkavállalót megillető munkabér és járulékai megfizetése, ha a feltételek fennállnak. Tehát a tisztességtelen piaci magatartások ellen ezen új szabályok védik a munkavállalókat, amelyek segítségével a külföldi kiküldetés helyén is ellenőrizhető a legfontosabb munkajogi szabályok betartása. Kötelező lesz továbbá a kiküldetés helyén egy kapcsolattartó kijelölése, aki segíti a munkavállaló ottani jogvédelmét.
2017. január 1. napját követően hatályba lépő szabályok a következők:
– A munkáltatónak a korábbi rendelkezéseknek megfelelően lehetősége adódik 11 óránál rövidebb pihenő idő elrendelésére, tehát elegendő 8 órányi napi pihenőidő biztosítása a munkavállaló részére, ekkor azonban a következő napi pihenőidőnek hosszabbnak kell lennie olyan módon, hogy a két időtartam együtt elérje az egybefüggő 22 óra időtartamot. A készenléti jellegű munkakörökben a munkáltató ezt követően köteles az általános 11 órás pihenőidőt biztosítani a munka befejezése és a másnapi munkakezdés között, a korábbi 8 óra helyett. Az új rendelkezéseket a 2017. január 1. napját követő időszakban, vagyis ezen időpont után meghatározott munkaidőkeret és munkaidő-beosztásra vonatkozóan szükséges figyelembe venni.
– Érdekesség, hogy a tengeri hajó személyzetének tagjait érintő létszámcsökkentés esetén, a munkáltató köteles előzetesen értesíteni azt az illetékes állami hatóságot, amely lobogója alá a hajó tartozik.
