Társas vállalkozók adókedvezményei

Gyakori eset, hogy a cég tulajdonosa az ügyvezetést és a vállalkozásban végzett munkát nem munkaviszonyban, hanem tagi jogviszonyban látja el. Felmerül a kérdés, hogy a társas vállalkozó saját maga után tud-e adókedvezményeket igénybe venni, például szociális hozzájárulási adó kedvezményt, családi adókedvezményt?

A 22{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f}-os szociális hozzájárulási adóból a munkáltató által sokféle kedvezmény vehető igénybe, amennyiben munkavállalója révén erre jogosult, például:

• 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók kedvezménye,
• GYED, GYES, GYET alatt/után foglalkoztatottak adókedvezménye,
• szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak kedvezménye.

A törvény szövege kiköti, hogy „munkavállaló után” vagy „munkaviszonyban” felmerülő adóból vehető igénybe a kedvezmény, ezért tagi jogviszonyra nem alkalmazható, egy kivétellel:

Megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető szocho adókedvezmény:

ha a társas vállalkozó rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A részkedvezmény összege az adóalap 22{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f}-a, de maximum 56.100 Ft havonta (2017-es számokkal). 

Szakképzési hozzájárulás:

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény szintén úgy fogalmaz az adókedvezményt illetően, hogy „munkavállalók munkaviszonyára tekintettel”, tehát tagi jogviszony esetén nem jár kedvezmény.

Családi adókedvezmény:

Mivel a családi adókedvezményt a személyi jövedelemadóból lehet érvényesíteni, minden olyan jogviszonyban alkalmazható, ahol a jövedelem után a magánszemélynek szja fizetési kötelezettsége keletkezik, tehát tagi jövedelemkivét esetén is. A magánszemélynek ugyanúgy adóelőleg-nyilatkozatot kell kitöltenie és a bérszámfejtéshez benyújtania, mint munkaviszony esetén.

Ha a magánszemélynek nincsen annyi személyi jövedelemadója, amelyből a családi adókedvezményt érvényesíteni tudná, akkor a jövedelemkivétet terhelő nyugdíjjárulékból, egészségbiztosítási járulékból is igénybe veheti családi járulékkedvezményként.

Ha viszont a társas vállalkozó jövedelemkivét nélkül fizeti maga után a kötelező járulékminimumot, ebből nem vehető igénybe a családi járulékkedvezmény, mert az adókedvezmény alapja csak a tényleges jövedelem, az szja-alapot képező bevétel.

Ha év közben nem került érvényesítésre a családi kedvezmény a havi bérszámfejtésben, akkor utólag a magánszemély éves szja-bevallásában szerepeltetheti, és kérheti az összeg kiutalását a NAV-tól. Akár korábbi évek szja-bevallása is javítható önellenőrzéssel.

Greguss Kinga