• Facebook
  • ertekesites@jogszerviz.hu
  • +36 20 411 6503
  • 0Shopping Cart
jogszervizconsulting.hu
  • Számviteli és pénzügyi szolgáltatás
  • Bérszámfejtés
    • Átalányadó kalkulátor
  • Rólunk
  • Aktualitások
  • Jogi és adózási tanácsadás
  • Kapcsolat
    • Időpontfoglalás adótanácsadásra
  • Fiókom
  • Menu Menu
Egyéb kategória

Szabadságok kiadása

Beköszöntött a nyár, egyre több munkavállaló tölti szabadságát. Felmerül a kérdés, hogy a munkavállaló vagy a munkáltató dönt a szabadság időszakáról? Hogyan vehető ki próbaidő alatt, betegség esetén? A leggyakoribb kérdésekre válaszolunk.

A munkavállalónak a mai napon létesült a munkaviszonya, a munkaszerződésben 3 hónap próbaidőt kötöttek ki. Nyárra számíthat-e szabadságra?

Mivel a próbaidő a munkaviszony része, a munkaszerződésben az ebben történő megállapodás nem befolyásolja a munkaviszony tartamát, az abból származó jogokat és kötelezettségeket. Ennek megfelelően próbaidő alatt a munkáltató nyugodtan adhat ki szabadságot a munkavállaló részére. A munka törvénykönyve (Mt.) ugyanis úgy rendelkezik, hogy a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. E szabály azonban nem vonatkozik a munkaviszony első három hónapjára, akár van, akár nincs próbaidő. Azaz kérhet szabadságot a dolgozó, de a munkáltató nem köteles adni részére.

Nyáron a munkáltatónál munkaszervezési okokból eredően három hét leállás lesz, azonban a munkavállalónak már nincs 15 napnyi szabadsága, csak 10 nappal tud gazdálkodni a munkáltató. Ebben az esetben mi lesz a kieső időszakkal?

Mivel a szabadsággal (7 munkanapot kivéve) a munkáltató rendelkezik, megteheti, hogy az általa meghatározott leállási időszak alatt adja ki a dolgozót megillető szabadság egészét vagy annak egy részét. Előfordulhat azonban, hogy a leállás időszaka hosszabb, mint a munkavállalót az adott naptári évben még megillető szabadságnapok száma: ilyen esetben a munkáltatónak mentesítenie kell a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól. Ezen időszakra a dolgozó részére alapbérét kell megfizetni (állásidő), és nem fizetés nélküli szabadságnak minősíteni ezeket a napokat.

A munkáltató egyetlen nap szabadságot sem hajlandó kiadni júniustól augusztus végéig. Megteheti? 

A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelessége, annak időpontját valóban ő állapítja meg. A törvény azonban azt is tartalmazza, hogy erre a munkavállaló meghallgatását követően kerülhet sor. Ez nem elhanyagolandó szempont, nem lehet csupán egy formaságnak tekinteni.

A másik lényeges szabály, hogy az éves szabadságából 7 munkanappal a dolgozó rendelkezik, tehát ha júliusban kéri ezt a 7 munkanapot, a munkáltató ekkor köteles kiadni, nincs mérlegelési lehetősége. Ha a munkavállaló azonban ezt a 7 napot már elhasználta, mindenképpen jelezze és indokolja, hogy mikor és miért menne szabadságra az általa megjelölt időpontban. A munkáltatónak pedig a szabadság kiadását megelőzően a dolgozó által előadottakat mérlegelnie kell.

Részmunkaidőben foglalkoztatott vagy a nyugdíjas munkavállalónak hogyan kell kiszámítani a szabadságát?

A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén nem érvényesül az időarányosság elve. A Kúria 19. számú állásfoglalása szerint a munkavállalónak évi rendes szabadság jár abban az esetben is, ha a munkáltató nem teljes munkaidőben alkalmazta. Ez alapján tehát a szabadságnapok tekintetében nem lehet különbséget tenni a teljes, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók között, ugyanúgy kell számítani, mintha teljes munkaidőben dolgozna. Más kérdés, hogy természetesen a szabadság idejére járó távolléti díja alapja a részmunkaidőre figyelemmel kifizetett munkabér lesz.

A munkaviszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra, melyek azonos feltételek mellett a nem nyugdíjas munkavállalót megilletik (MK. 74.). Ennek megfelelően a nyugdíjas minőség a szabadságra való jogosultságot nem befolyásolja.

Hogyan alakul annak a munkavállalónak a szabadsága, akinek két munkaviszonya áll fenn párhuzamosan?

A munkavállalót a szabadság külön-külön megilleti minden munkaviszonyában (MK 18.). Ennek megfelelően akár az is előfordulhat, hogy az egyik munkáltatónál éppen szabadságon van, a másiknál pedig munkát végez.

A munkavállaló a szabadsága ideje alatt megbetegedett. Milyen lehetősége van? 

Ha a dolgozó a szabadsága alatt betegedne meg, a szabadság a keresőképtelenség első napjától kezdve átalakul betegszabadsággá, illetve – ha a naptári évben már kimerítette a 15 napos betegszabadság tartamát – táppénzes időszakká. Ennek a következménye az lesz, hogy a munkavállaló nem a szabadság idejére járó távolléti díjra lesz jogosult, hanem a betegszabadság idejére jár díjazásra (távolléti díj 70 százaléka), illetve a tb szabályok szerinti táppénzre.

A munkavállaló ugyanakkor mérlegelhet: megteheti, hogy keresőképtelensége esetén a magasabb díjazással járó szabadság kiadását választja betegszabadság, illetve táppénz igénybevétele helyett.

A munkáltató nem adja ki az egybefüggő 14 naptári nap szabadságot. Mi a következménye?

Az Mt. 122. § (3) bekezdése szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ettől a rendelkezéstől azonban a felek egyező akarattal eltérhetnek akár a munkavállaló hátrányára is, így először azt kell megvizsgálni, hogy kötöttek-e ilyen tartalmú megállapodást. Amennyiben igen, akkor a munkáltatót nem terheli ezen 14 napos szabály. Ha nincs érvényes megállapodás, és a munkáltató ennek ellenére sem tartja be az Mt. rendelkezését, számítania kell arra, hogy egy esetleges munkaügyi ellenőrzés szankcionálhatja.

Mi történik abban az esetben, ha a munkavállalót a balatoni nyaralás alatt arra utasítja a munkáltató, hogy másnap menjen vissza Debrecenbe és vegye fel a munkát?

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén megszakíthatja a már megkezdett szabadságot. Ezen feltétel teljesülése esetén a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli azzal, hogy a munkáltató minden érintett szabadságnap helyett köteles másik napot biztosítani a munkavállaló számára. Nem fog beleszámítani a szabadságba a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő. A munkáltató ilyenkor is köteles a munkavállaló részére megtéríteni a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit. Jogvita abból lehet, hogy valóban indokolt volt-e a szabadság megszakítása.

Felmondási időre jár-e szabadság?

Szabadságot kiadni értelemszerűen arra az időtartamra lehet, amely alatt a dolgozót munkavégzési kötelezettség terheli. Ebből következően a felmondási idő azon részére, amikor a munkavállaló köteles munkát végezni (azaz a munkavállaló felmondása esetén a teljes felmondási időnek, a munkáltató felmondása esetén legalább a felmondási idő felének a terhére) jogszerűen kiadható szabadság természetben. Arra az időszakra, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, szabadság nem adható ki. Így például, ha a munkáltató felmondással megszüntette a 2 éve ott dolgozó munkavállaló munkaviszonyát és a munkavállalót időarányosan még 18 nap szabadság illeti meg, a 30 napos felmondási időből 15 nap munkavégzési kötelezettség terhelné, melynek teljes időszakára kiadható szabadság. A másik 15 napra (felmentési idő) azonban nem így a fennmaradó, ki nem adott szabadságot a munkaviszony megszűnésekor a munkaadó pénzben köteles megváltani.

Tóthné Kalmár Hajnalka

forrás: adózóna.hu

2017.07.05.
Bejegyzés megosztása
  • Megosztás Facebook
  • Megosztás LinkedIn
  • Megosztás emailben
0 0 iWebMa Magyarország Kft. https://jogszervizconsulting.hu/wp-content/uploads/2021/12/daskonyveles_logo.png iWebMa Magyarország Kft.2017-07-05 10:18:172017-07-05 10:18:17Szabadságok kiadása

Keresés

Átalányadó kalkulátor

Kategóriák

  • Adózás (99)
  • Átalányadózás (6)
  • Egyéb kategória (54)
  • Egyéni vállalkozás (2)
  • Induló vállalkozásoknak (7)
  • Ingatlan (9)
  • Kata adózás (6)
  • Könyvelés (55)
  • konyvelesikisokos (4)
  • Mérleg készítés (4)
  • Munkaügy (35)

Címkék

2017 adó adókedvezmény adózás beszámoló bértámogatás cégalapítás cégforma egyéni vállalkozás egyéni vállalkozó egészségbiztosítás induló vállalkozás járulék járulékkedvezmény járulékok KATA kkv koronavírus könyvelés könyvelő könyvelőválasztás könyvelőváltás minimálbér munkaviszony munkavállaló munkáltató NAV online számlázás prémium szabadság személyi jövedelemadó szja SZÉP-kártya számvitel turizmus támogatás társadalombiztosítás társasági adó törvény vállalkozás vállalkozás indítása vállalkozó áfa átalányadózás éves beszámoló

Archívum

  • 2023. február (3)
  • 2023. január (5)
  • 2022. november (3)
  • 2022. augusztus (2)
  • 2022. július (4)
  • 2022. április (1)
  • 2022. március (1)
  • 2022. február (2)
  • 2022. január (1)
  • 2021. április (1)
  • 2020. november (2)
  • 2020. október (2)
  • 2020. szeptember (1)
  • 2020. augusztus (4)
  • 2020. július (1)
  • 2020. június (2)
  • 2020. május (2)
  • 2020. április (2)
  • 2020. március (7)
  • 2020. február (1)
  • 2020. január (1)
  • 2019. december (3)
  • 2019. június (5)
  • 2019. május (10)
  • 2019. április (8)
  • 2019. március (8)
  • 2019. február (1)
  • 2019. január (1)
  • 2018. november (4)
  • 2018. szeptember (1)
  • 2018. augusztus (6)
  • 2018. június (1)
  • 2018. január (1)
  • 2017. december (3)
  • 2017. szeptember (3)
  • 2017. augusztus (3)
  • 2017. július (4)
  • 2017. június (4)
  • 2017. május (3)
  • 2017. április (3)
  • 2017. március (5)
  • 2017. február (4)
  • 2017. január (5)
  • 2016. december (4)
  • 2016. november (7)
  • 2016. október (7)
  • 2016. szeptember (7)
  • 2016. augusztus (6)
  • 2016. július (7)
  • 2016. június (3)
  • 2016. május (5)
  • 2016. április (1)
  • 2016. március (2)
  • 2016. január (2)
  • 2015. december (4)
  • 2015. november (8)
  • 2015. október (8)
  • 2010. február (1)

Facebook

Rólunk

Cégünk a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. 100%-os leányvállalata, ezzel magunk mögött tudhatjuk Európa piacvezető jogvédelmi társaságának szakmai és pénzügyi stabilitását, illetve egy európai nagyvállalat szolgáltatási garanciáját.

Népszerű bejegyzések

Kismamák szabadságmegváltása

A fizetés nélküli szabadság tudnivalói

Részmunkaidős munkaviszony járulékai az új Tbj. törvény szerint

Adókedvezmények a társasági adóban I.

KATA és ÁFA értékhatárok

Elérhetőségek

Jogszervíz Kft.

1082 Budapest, Futó utca 47-53. VI.em.

06-20-411-6503

ertekesites@jogszerviz.hu

Adatvédelmi tájékoztató | Oldaltérkép | © 2021 Minden jog fenntartva

Változások a pénzbeli ellátások igénylésébenCégautó vagy magán autó? Hogyan számolhatom el a költségeket?
Scroll to top