Hétköznapi nyelven a mérlegről
Befektetett vagy forgóeszköz?
A cég mérlege az üzleti év (általában egy naptári év) zárásaként a mérlegfordulónapra (általában december 31.) vonatkozóan mutatja be a vállalkozás vagyoni helyzetét az adott pillanatban, és a társaság rendelkezésére álló eszközöket állítja szembe azok forrásaival.
Milyen eszközök léteznek egy vállalkozás életében?
Természetesen nagyon sokfélék lehetnek!
A könnyebbség kedvéért az eszközöket főcsoportokba sorolva jelenítjük meg a beszámolóban:
A. Befektetett eszközök
B. Forgóeszközök
C. Aktív időbeli elhatárolások
A főcsoportba történő besorolás alapelve pedig az, hogy egy adott eszköz mennyi ideig szolgálja a vállalkozás üzleti céljának a megvalósulását. Sajnos ezt gyakran nem értik, vagy kezelik jól még a könyvelők sem.
Gyakori hiba, hogy az adott eszköz értékét veszik alapul, annak ellenére, hogy a Számviteli törvény egyértelmű utasítást ad ennek eldöntésére (a tartósan, 1 éven túli használatra szánt eszközök kell, hogy bekerüljenek az A. Befektetett eszközök főcsoportba).
Az A. Befektetett eszközök főcsoporton belül megkülönböztetjük az alábbiakat:
I. Immateriális javak
II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök
A B. Forgóeszközök főcsoporton belül pedig az alábbi bontást találjuk a mérlegben:
I. Készletek
II. Követelések
III. Értékpapírok
IV. Pénzeszközök
Mivel mindig a cég alaptevékenységéből kell kiindulni, ezért nagyon fontos, hogy a könyvelő annak tudatában, a vállalkozással együtt gondolkodva sorolja be az egyes eszközöket. Ehhez egy folyamatos kommunikáció, kölcsönös egyeztetés szükséges.
Lássunk 1-2 konkrét példát a könnyebb érthetőség kedvéért.
Míg egy szolgáltató cég esetében a megvásárolt ingatlan valószínűleg irodaként fog funkcionálni, s mint ilyen hosszú éveken keresztül szolgálja a vállalkozás érdekét. Ezért ebben az esetben a tárgyi eszközök közé kell besorolni, s évenként meghatározott értékcsökkenési leírással elszámolni költségként az értékét.
Ugyanakkor egy ingatlan adás-vételére létrejött társaság esetén többnyire értékesítési céllal szereznek be egy-egy lakást, így ezeknek a tárgyi eszközök közé való besorolása hiba lenne.
Az ilyen céllal beszerzett ingatlant ezért a készletek között indokolt kimutatni az értékesítés időpontjáig, és az eladáskor elszámolni a készletre vett lakás bekerülési értékét.
Egy másik klasszikus példa az értékpapírok, részesedések a különböző pénzügyi eszközök, követelések.
Ezek besorolásánál sem az a mérvadó, hogy az adott értékpapír, részesedés rendelkezik-e lejárattal (pl. kötvény visszaváltási időpont), vagy épp lejárat nélküli (törzsrészvény), hanem az, hogy a vállalkozás milyen céllal szerzi meg az adott eszközt.
Ha a vásárlás célja mondjuk egy adott cégben befolyás megszerzése, ez nyilván egy hosszabb távú cél, éveken át fogja a társaság megtartani ezt a befektetést – ezért befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni azt.
Míg, ha ugyanennek a cégnek a részvényeiből való vásárlással az a célunk, hogy a tőzsdei árfolyamának várható jelentős növekedése révén nyereséghez jussunk, akkor ez egy rövid távú cél, ezért a forgatási célú pénzeszközök közé könyveljük a részvénycsomagot, és forgóeszközként mutatjuk ki a mérlegben.
… folytatás hamarosan következő cikkünkben…
FIGYELEM!
Az itt szerepelő cikkek tartalma a megjelenéskor érvényes szabályok alapján íródott, sajnos a jogszabályok gyakori változása miatt ezek akár rövid időn belül érvényüket veszíthetik.
Cikkeink célja a figyelemfelhívás, konkrét számviteli, adózási kérdésével forduljon szakemberhez, aki az eset összes körülményének figyelembevételével tud állást foglalni, javaslatot tenni.
Ha kérdése merült fel, további információt szeretne, netán bizonytalan abban, hogy jelenlegi könyvelője ennek az alapelvnek megfelelően sorolta-e be eszközeit?
Kérdés esetén vegye fel kollégáinkkal a kapcsolatot.
[su_button url=”/ajanlatkeres/” style=”flat” background=”#EC9A29″ size=”5″ radius=”0″]AJÁNLATKÉRÉS[/su_button]
[divider height=20]