• Facebook
  • ertekesites@jogszerviz.hu
  • +36 20 411 6503
  • 0Shopping Cart
jogszervizconsulting.hu
  • Számviteli és pénzügyi szolgáltatás
  • Bérszámfejtés
    • Átalányadó kalkulátor
  • Rólunk
  • Aktualitások
  • Jogi és adózási tanácsadás
  • Kapcsolat
    • Időpontfoglalás adótanácsadásra
  • Fiókom
  • Menu Menu
Egyéb kategória, Munkaügy

Felszámolás alá került munkáltató-A munkavállalók rémálma

István nyolc éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, karbantartóként. Tavaly október óta azonban fizetését késve, pontatlanul utalta neki munkáltatója, valamint a korábbi évektől eltérően tavaly karácsonyi prémiumot sem fizettek se neki, se munkatársainak. Persze a munkavállalók között több pletyka is keringett a cég eladósodottságáról, nehéz anyagi helyzetéről, csőd szélén álló helyzetéről, azonban az igazi hidegzuhany akkor érte a munkavállalókat, mikor idén január közepén kiderül: felszámolás alá került a munkáltató.

Honnan szerez tudomást a munkavállaló a felszámolási eljárásról?

Értelemszerűen felmerülhet kérdésként, hogy honnan szereznek egyáltalán tudomást a munkavállalók arról, hogy munkáltatójuk felszámolási eljárás alá került?

A munkáltató anyagi helyzetében bekövetkezett változás egyik jelzője általában az, hogy a munkabéreket nem, vagy késve fizeti meg a munkáltató, avagy éppen több munkavállaló munkaviszonyát megszünteti. Amennyiben ilyet észlelnek a munkavállalók, úgy feltétlenül érdemes megtekinteni a mindenki számára elérhető elektronikus Cégközlönyt. Főszabály szerint ugyanakkor a felszámolási eljárás megindulásáról minden gazdálkodó szervezet vezetője is köteles tájékoztatni a munkavállalókat a felszámolási eljárás megindulásáról, sajnos azonban tapasztalatunk szerint ez gyakran elmarad. A Cégközlönyből ugyanakkor mindenki, így a munkavállalók számára is nyilvánvalóvá válik, hogy indult-e felszámolási eljárás a cég ellen. A munkavállalóknak azonban akkor sem kell feltétlenül megijedni, hogyha a cég neve mellett megjelenik a „f.a.” jelzés, mivel az állami védőháló számukra ebben az esetben is megoldást nyújthat.

A felszámolási eljárás alatt

A felszámolási eljárás során a munkáltatói jogokat már nem a gazdálkodó szervezet vezetője gyakorolja, hanem a felszámoló. A felszámolási eljárás célja ugyanakkor az, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a cég hitelezői a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Az eljárás során eljáró felszámolónak is az tehát a célja, hogy mindenki, így a munkavállalók is hozzájussanak jogos követelésükhöz.

A felszámolási eljárás során tehát alapvetően a felszámoló feladata az, hogy a még fennálló munkaviszonyok jövőbeli sorsát rendezze.  Mivel a felszámolási eljárás célja az adós cég megszüntetése, így értelemszerűen a munkaviszonyok további fenntartása nem jelent megoldást ebben a helyzetben. Az eljáró felszámolónak tehát két lehetősége van: felmondással vagy pedig közös megegyezéssel megszüntetésre kerülnek ezen munkaviszonyok. Ez utóbbi megoldás előnye, hogy azzal a munkaviszony gyorsan megszüntethető, az eljárás felgyorsítható, ám a munkavállalók számára minden esetben érdemes rendkívül alaposan áttanulmányozni, hogy pontosan mit is tartalmaz a közös megállapodás tervezete. A felszámolótól érkezett tervezetre ugyanúgy kell tekinteni, mintha az a munkáltatótól érkezett volna. Amennyiben pedig a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését nem fogadja el, úgy a felszámolónak felmondást kell közölnie. Felmondás esetén pedig a munkavállaló igényt tarthat végkielégítésre, felmondási időre járó távolléti díjra, valamint ki nem adott szabadságainak pénzbeli megváltására is.

És ha a felszámoló nem tesz semmit?

Ritkán ugyan, de elképzelhető, hogy a felszámolási eljárás elhúzódik, a felszámoló pedig hosszú hónapokig nem tesz semmit a munkaviszonyok megszüntetése érdekében. A munkavállaló szempontjából talán ez a legrosszabb forgatókönyv, hiszen helyzete bizonytalan, a legtöbb esetben munkát nem tud végezni, vagy ha tud is, munkabért nem kap érte. Abban az esetben ugyanakkor, hogyha a munkáltatótól huzamosabb ideig nem érkezik munkabér, úgy a munkavállaló jogosult akár azonnali hatállyal megszüntetni a fennálló munkaviszonyt. A felszámolási eljárás elrendelésétől kezdve felmondását a felszámolóval tudja közölni, azt neki kell címeznie. Amennyiben pedig a munkavállaló jogszerűen, azonnali hatályú felmondással szünteti meg a munkaviszonyt, úgy számára végkielégítés és felmondási időre járó bére is jár, ki nem adott szabadságainak pénzbeli megváltása mellett.

De ki fog fizetni?

Ha már megindult a felszámolási eljárás, akkor egy dolog biztos: az adós cég igen nehéz anyagi helyzetbe került. Mégis indokolatlan lenne ennek terhét a munkavállalókra hárítani teljes egészében, akiknek a létfenntartása, megélhetése attól függ, hogy kapnak-e vagy sem munkabért a munkáltatótól. Éppen ezért az állam létrehozott egyfajta védőhálót a munkavállalók számára, mégpedig az állami Bérgarancia Alap formájában.

A Bérgarancia Alap lényege, hogy a fizetésképtelen munkáltató helyett az állam fizeti meg a munkavállalók ki nem fizetett munkabérét, egyéb járandóságát. A munkabér ugyanis szociális szempontból kiemelt védelmet élvez, az állam egy bizonyos összeghatárig átvállalja a fizetésképtelen munkáltatók által ki nem fizetett munkabéreket. Az állami szerepvállalás azonban nem korlátlan, a Bérgarancia Alapból igényelhető összeg fő szabályként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét. Ez a maximum 2022-ben körülbelül kétmillió forintot jelentett, azonban jogosultanként, tehát munkavállalónként értendő.

És egy utolsó fontos körülmény

Fontos azonban, hogy a munkavállalóknak nem árt „résen” lenniük. A felszámolási eljárásba ugyanis főszabály szerint a felszámolási eljárás megindításáról szóló végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított 40 napon belül be kell jelenteniük követelésüket. A 40 napon túl, de 180 napon belül érkezett hitelezői igénybejelentéseket ugyan a felszámolónak nyilvántartásba kell vennie, ám kielégítésükre csak akkor kerülhet sor, ha a felszámolási eljárás alatt keletkezett, felszámolási költségnek minősülő, valamint a 40 napos határidőben bejelentett igények kielégítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása pedig jogvesztéssel jár.

A munkavállalóknak tehát nem feltétlenül kell megijedniük, hogyha a munkáltató felszámolási eljárás alá kerül. Érdemes azonban tisztában lenniük azzal, hogy egy ilyen helyzetben milyen jogok illetik meg őket, illetve figyelniük arra, hogy a felszámolási eljárásba mihamarabb bejelentsék fennálló követelésüket.

2023.02.03.
Bejegyzés megosztása
  • Megosztás Facebook
  • Megosztás LinkedIn
  • Megosztás emailben
https://jogszervizconsulting.hu/wp-content/uploads/2023/02/cikk-3-scaled.jpg 1650 2560 Tímea Jogszervíz https://jogszervizconsulting.hu/wp-content/uploads/2021/12/daskonyveles_logo.png Tímea Jogszervíz2023-02-03 11:44:142023-02-03 11:45:12Felszámolás alá került munkáltató-A munkavállalók rémálma

Keresés

Átalányadó kalkulátor

Kategóriák

  • Adózás (99)
  • Átalányadózás (6)
  • Egyéb kategória (54)
  • Egyéni vállalkozás (2)
  • Induló vállalkozásoknak (7)
  • Ingatlan (9)
  • Kata adózás (6)
  • Könyvelés (55)
  • konyvelesikisokos (4)
  • Mérleg készítés (4)
  • Munkaügy (35)

Címkék

2017 adó adókedvezmény adózás beszámoló bértámogatás cégalapítás cégforma egyéni vállalkozás egyéni vállalkozó egészségbiztosítás induló vállalkozás járulék járulékkedvezmény járulékok KATA kkv koronavírus könyvelés könyvelő könyvelőválasztás könyvelőváltás minimálbér munkaviszony munkavállaló munkáltató NAV online számlázás prémium szabadság személyi jövedelemadó szja SZÉP-kártya számvitel turizmus támogatás társadalombiztosítás társasági adó törvény vállalkozás vállalkozás indítása vállalkozó áfa átalányadózás éves beszámoló

Archívum

  • 2023. február (3)
  • 2023. január (5)
  • 2022. november (3)
  • 2022. augusztus (2)
  • 2022. július (4)
  • 2022. április (1)
  • 2022. március (1)
  • 2022. február (2)
  • 2022. január (1)
  • 2021. április (1)
  • 2020. november (2)
  • 2020. október (2)
  • 2020. szeptember (1)
  • 2020. augusztus (4)
  • 2020. július (1)
  • 2020. június (2)
  • 2020. május (2)
  • 2020. április (2)
  • 2020. március (7)
  • 2020. február (1)
  • 2020. január (1)
  • 2019. december (3)
  • 2019. június (5)
  • 2019. május (10)
  • 2019. április (8)
  • 2019. március (8)
  • 2019. február (1)
  • 2019. január (1)
  • 2018. november (4)
  • 2018. szeptember (1)
  • 2018. augusztus (6)
  • 2018. június (1)
  • 2018. január (1)
  • 2017. december (3)
  • 2017. szeptember (3)
  • 2017. augusztus (3)
  • 2017. július (4)
  • 2017. június (4)
  • 2017. május (3)
  • 2017. április (3)
  • 2017. március (5)
  • 2017. február (4)
  • 2017. január (5)
  • 2016. december (4)
  • 2016. november (7)
  • 2016. október (7)
  • 2016. szeptember (7)
  • 2016. augusztus (6)
  • 2016. július (7)
  • 2016. június (3)
  • 2016. május (5)
  • 2016. április (1)
  • 2016. március (2)
  • 2016. január (2)
  • 2015. december (4)
  • 2015. november (8)
  • 2015. október (8)
  • 2010. február (1)

Facebook

Rólunk

Cégünk a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. 100%-os leányvállalata, ezzel magunk mögött tudhatjuk Európa piacvezető jogvédelmi társaságának szakmai és pénzügyi stabilitását, illetve egy európai nagyvállalat szolgáltatási garanciáját.

Népszerű bejegyzések

Kismamák szabadságmegváltása

A fizetés nélküli szabadság tudnivalói

Részmunkaidős munkaviszony járulékai az új Tbj. törvény szerint

Adókedvezmények a társasági adóban I.

KATA és ÁFA értékhatárok

Elérhetőségek

Jogszervíz Kft.

1082 Budapest, Futó utca 47-53. VI.em.

06-20-411-6503

ertekesites@jogszerviz.hu

Adatvédelmi tájékoztató | Oldaltérkép | © 2021 Minden jog fenntartva

Ingatlan közös tulajdonának megszüntetésének módjaNTAK adatszolgáltatás vendéglátó egységeknek
Scroll to top