Felszámolás alá került munkáltató-A munkavállalók rémálma
Honnan szerez tudomást a munkavállaló a felszámolási eljárásról?
Értelemszerűen felmerülhet kérdésként, hogy honnan szereznek egyáltalán tudomást a munkavállalók arról, hogy munkáltatójuk felszámolási eljárás alá került?
A munkáltató anyagi helyzetében bekövetkezett változás egyik jelzője általában az, hogy a munkabéreket nem, vagy késve fizeti meg a munkáltató, avagy éppen több munkavállaló munkaviszonyát megszünteti. Amennyiben ilyet észlelnek a munkavállalók, úgy feltétlenül érdemes megtekinteni a mindenki számára elérhető elektronikus Cégközlönyt. Főszabály szerint ugyanakkor a felszámolási eljárás megindulásáról minden gazdálkodó szervezet vezetője is köteles tájékoztatni a munkavállalókat a felszámolási eljárás megindulásáról, sajnos azonban tapasztalatunk szerint ez gyakran elmarad. A Cégközlönyből ugyanakkor mindenki, így a munkavállalók számára is nyilvánvalóvá válik, hogy indult-e felszámolási eljárás a cég ellen. A munkavállalóknak azonban akkor sem kell feltétlenül megijedni, hogyha a cég neve mellett megjelenik a „f.a.” jelzés, mivel az állami védőháló számukra ebben az esetben is megoldást nyújthat.
A felszámolási eljárás alatt
A felszámolási eljárás során a munkáltatói jogokat már nem a gazdálkodó szervezet vezetője gyakorolja, hanem a felszámoló. A felszámolási eljárás célja ugyanakkor az, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a cég hitelezői a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Az eljárás során eljáró felszámolónak is az tehát a célja, hogy mindenki, így a munkavállalók is hozzájussanak jogos követelésükhöz.
A felszámolási eljárás során tehát alapvetően a felszámoló feladata az, hogy a még fennálló munkaviszonyok jövőbeli sorsát rendezze. Mivel a felszámolási eljárás célja az adós cég megszüntetése, így értelemszerűen a munkaviszonyok további fenntartása nem jelent megoldást ebben a helyzetben. Az eljáró felszámolónak tehát két lehetősége van: felmondással vagy pedig közös megegyezéssel megszüntetésre kerülnek ezen munkaviszonyok. Ez utóbbi megoldás előnye, hogy azzal a munkaviszony gyorsan megszüntethető, az eljárás felgyorsítható, ám a munkavállalók számára minden esetben érdemes rendkívül alaposan áttanulmányozni, hogy pontosan mit is tartalmaz a közös megállapodás tervezete. A felszámolótól érkezett tervezetre ugyanúgy kell tekinteni, mintha az a munkáltatótól érkezett volna. Amennyiben pedig a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését nem fogadja el, úgy a felszámolónak felmondást kell közölnie. Felmondás esetén pedig a munkavállaló igényt tarthat végkielégítésre, felmondási időre járó távolléti díjra, valamint ki nem adott szabadságainak pénzbeli megváltására is.
És ha a felszámoló nem tesz semmit?
Ritkán ugyan, de elképzelhető, hogy a felszámolási eljárás elhúzódik, a felszámoló pedig hosszú hónapokig nem tesz semmit a munkaviszonyok megszüntetése érdekében. A munkavállaló szempontjából talán ez a legrosszabb forgatókönyv, hiszen helyzete bizonytalan, a legtöbb esetben munkát nem tud végezni, vagy ha tud is, munkabért nem kap érte. Abban az esetben ugyanakkor, hogyha a munkáltatótól huzamosabb ideig nem érkezik munkabér, úgy a munkavállaló jogosult akár azonnali hatállyal megszüntetni a fennálló munkaviszonyt. A felszámolási eljárás elrendelésétől kezdve felmondását a felszámolóval tudja közölni, azt neki kell címeznie. Amennyiben pedig a munkavállaló jogszerűen, azonnali hatályú felmondással szünteti meg a munkaviszonyt, úgy számára végkielégítés és felmondási időre járó bére is jár, ki nem adott szabadságainak pénzbeli megváltása mellett.
De ki fog fizetni?
Ha már megindult a felszámolási eljárás, akkor egy dolog biztos: az adós cég igen nehéz anyagi helyzetbe került. Mégis indokolatlan lenne ennek terhét a munkavállalókra hárítani teljes egészében, akiknek a létfenntartása, megélhetése attól függ, hogy kapnak-e vagy sem munkabért a munkáltatótól. Éppen ezért az állam létrehozott egyfajta védőhálót a munkavállalók számára, mégpedig az állami Bérgarancia Alap formájában.
A Bérgarancia Alap lényege, hogy a fizetésképtelen munkáltató helyett az állam fizeti meg a munkavállalók ki nem fizetett munkabérét, egyéb járandóságát. A munkabér ugyanis szociális szempontból kiemelt védelmet élvez, az állam egy bizonyos összeghatárig átvállalja a fizetésképtelen munkáltatók által ki nem fizetett munkabéreket. Az állami szerepvállalás azonban nem korlátlan, a Bérgarancia Alapból igényelhető összeg fő szabályként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét. Ez a maximum 2022-ben körülbelül kétmillió forintot jelentett, azonban jogosultanként, tehát munkavállalónként értendő.
És egy utolsó fontos körülmény
Fontos azonban, hogy a munkavállalóknak nem árt „résen” lenniük. A felszámolási eljárásba ugyanis főszabály szerint a felszámolási eljárás megindításáról szóló végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított 40 napon belül be kell jelenteniük követelésüket. A 40 napon túl, de 180 napon belül érkezett hitelezői igénybejelentéseket ugyan a felszámolónak nyilvántartásba kell vennie, ám kielégítésükre csak akkor kerülhet sor, ha a felszámolási eljárás alatt keletkezett, felszámolási költségnek minősülő, valamint a 40 napos határidőben bejelentett igények kielégítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása pedig jogvesztéssel jár.
A munkavállalóknak tehát nem feltétlenül kell megijedniük, hogyha a munkáltató felszámolási eljárás alá kerül. Érdemes azonban tisztában lenniük azzal, hogy egy ilyen helyzetben milyen jogok illetik meg őket, illetve figyelniük arra, hogy a felszámolási eljárásba mihamarabb bejelentsék fennálló követelésüket.
