A munkáltatói juttatások és az áfa sajátos kapcsolata

Ha a munkáltató a munkavállaló részére bizonyos juttatást nyújt a személyi alapbéren felül, számolnia kell mind a juttatáshoz kapcsolódó egészségügyi hozzájárulás, mind a jövedelemadó, mind az általános forgalmi adó tételeivel.

Általános esetben a munkáltató megvásárol egy terméket, vagy a szolgáltatást, amelyet aztán a munkavállalói fognak használni, igénybe venni, ezért az áfa kérdését ezen körben mindig alapos körültekintéssel szükséges vizsgálni. Az alábbiakban a kötelező jellegű munkáltatói juttatásokat vesszük sorba, azt követően pedig leggyakrabban előforduló kötelező költségtérítést.

• Az első és leggyakrabban felmerülő adott esetben kötelező juttatás, a munkaruha. Elsősorban azt szükséges tisztázni, hogy valóban munkaruhának minősül-e a juttatás. Erre az Szja. törvény 1. sz.-ú melléklete megadja az útmutatást. Ha a válasz pozitív és a munkáltató által kijelölt olyan feladat elvégzéséhez köthető, amely áfa körbe tartozik, akkor az áfa levonása megilleti a munkáltatót. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a munkáltató előre meghatározza az öltözködési szabályokat, amelyet a munkavállaló köteles figyelembe venni, tehát ha a munkavállaló csak a munkáltató által előírt ruházatot viselheti az áfa körbe tartozó feladat, vagyis a munkavégzése során, akkor a munkáltató szintén levonhatja az áfát. Erre egyéb esetben nem jogosult a munkáltató.
• Egyre gyakoribb a hosszadalmas képernyő előtti munkavégzés, amely adott esetben egészségügyi kockázattal is járhat. Ezen okból a jogalkotó rendeletet hozott, az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről kimondja, hogy a munkáltató köteles – a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését, rendszeresen. Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel, amely költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők. A szigorú szabályozás miatt, a juttatásban szereplő szemüveg adómentes elszámolására és az áfa levonására csupán szűk körben van lehetőség. Ahogy a munkaruha esetében, elsődlegesen vizsgálandó, hogy a juttatás az Szja törvény 1. sz. mellékletében meghatározottak szerint, adómentes-e, mert csak ez esetben nyílik meg a lehetőség az áfa levonásra.
• Ahogy egyre melegebb az időjárás, a munkáltatók, a megfelelő munkavégzési körülmények és a munkavédelmi feltételek teljesítése érdekében, továbbá a munkavédelemről szóló törvény, valamint a végrehajtására kiadott rendelet alapján, egyre nagyobb mértékben kell, hogy figyelembe vegyék munkavállalóik érdekét. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletmegállapítja, hogy ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként, védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. A hatályos áfa törvény kimondja, hogy az italt terhelő előzetesen felszámított adó nem vonható le, tehát az áfa levonása ebben az esetben nem jöhet szóba.

A munkáltató által nyújtott kötelező költségtérítések az alábbiak.

• Az első és legfontosabb a munkabájárást illető költségtérítés. A munkáltató támogatja a munkavállalók helyi és helyközi közlekedését, abban az esetben, ha a munkavállaló tömegközlekedési eszközt, vagy a munkáltató által bérelt, lízingelt, vagy tulajdonában, álló gépjárművet vesz ehhez igénybe. Kizárólag a bérlet bemutatása nem jogosít az áfa levonására, ezért tömegközlekedési eszköz igénybe vétele esetén, a munkáltató nevére szóló számlával kell rendelkezni, vagyis abban az esetben, ha a bérlet megvásárlása során a munkáltató nevére kerül kiállításra a számla, akkor az áfa levonása megengedett.

• Ha a munkavállaló hivatalosan bejelentett lakcíme alapján távolabb lakik annál, minthogy minden nap be tudjon járni, a munkáltató dönthet úgy, hogy hozzájárul a munkavállaló lakhatási költségéhez, vagy saját maga biztosít a részére lakhatást. Fontos szempont, hogy a munkavállaló bérleményére vonatkozó szerződés a munkáltató, valamint a bérbeadó között jöjjön létre és így a számlát a bérbeadó a munkáltató nevére állítsa ki, mert csak ebben az esetben vonható le az áfa összege lakhatási támogatás címén.

• Ha a munkavállaló feladata megköveteli azt, hogy a szokásos munkavégzés helyén kívül végezzen munkát, a munkáltató állja a kiküldetés költségeit. Meglehetősen vegyes az költségkör, amelyet érinthet az áfa levonás, pl.: szállás, utazás, étkezés, stb., azonban meg kell különböztetni, hogy külföldi, vagy belföldi kiküldetésről van-e szó. Ha külföldi kiküldetés, az étkezés és a szállás áfáját az adott országban kell megfizetni, így annak levonása Magyarországon nem lehetséges. Belföldön azonban az igénybe vett szállás áfájának mértéke levonható. Magát az utazás költségét illetően, csak a munkáltató nevére szóló számla ellenében vonhatók le az áfa tartalom, míg üzemanyag áfa tartalma még a munkáltató nevére kiállított számla alapján sem számolható el.

• Egyre gyakoribb, hogy online kapcsolat szükséges a feladatkörök ellátásához. Amennyiben a munkavégzéshez szükséges az internet használata, a munkáltató akár térítésmentesen, akár kedvezményes alapon juttathat a munkavégzéshez, vagy a munkavégzés helyén, esetleg azon kívüli munkavégzést illetően, a munkavállalói részére internethasználatot. A kötelező juttatásokhoz hasonló a szabályozás ez esetben is, ha a munkavállaló adóköteles tevékenységet végez, a munkáltató nevére szóló számla ellenében az áfa törvény értelmében lehetőség adódik az áfa levonására.

Amennyiben fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, forduljon hozzánk bizalommal!

(Németh-Bojtor Imola)