Könyvelési Kisokos

TAGI KÖLCSÖN, APPORT, SAJÁT TŐKE

A vállalkozások MÉRLEGében, azaz az éves beszámolójában a FORRÁSOK oldalán két fő csoport található:

T. SAJÁT TŐKE
D. KÖTELEZETTSÉGEK

(Az E jelű Céltartalékok, illetve G jelű Passzív időbeli elhatárolások jelentősége és összege is általában elhanyagolható a D és F csoportok mellett.)

 

Saját tőke fogalma

A saját tőke csoporton belül lévő elemek azok a pénzösszegek, amelyeket a társaság alapítói végleges jelleggel a vállalkozás rendelkezésére bocsátottak.

Három legjellemzőbb része:

• JEGYZETT TŐKE: az az összeg, amivel a bt-t, kft-t, rt-t megalapították. Kft. esetén jellemzően a minimális 3 millió forintos tőke.
• TŐKETARTALÉK: ez egy olyan összeg, ami általában apporthoz kapcsolódik, de nem feltétlenül. Tipikus példa, ha egy nagyértékű eszköz szükséges a tevékenységhez (akár pl. egy autó), amelynek értéke jelentősen meghaladja a 3.000.000 forintos jegyzett tőke elvárást. Ilyenkor a cégbe az alapításkor bevitt eszköznek a 3 millió feletti részét lehet tőketartalékként szerepeltetni.
• EREDMÉNYTARTALÉK: a működés során évről-évre keletkező olyan adózott eredmények összege, amelyet a tulajdonosok bent hagytak a vállalkozásban, hogy ezzel is erősítsék a cég versenyképességét.

Kötelezettségek

A saját tőkével szemben a kötelezettségek között azokat a vállalkozás rendelkezésére bocsátott forrásokat tüntetjük fel, amelyeket ideiglenes jelleggel tud felhasználni a cég.
Ezek között lehetnek a tulajdonosoktól kapott összegek (pl. tagi kölcsön), és külső forrásokból származó tételek egyaránt (ilyen pl. egy banki hitel, vagy épp a szállítók felé fennálló tartozásunk összege).
Időtartamuk szerint lehetnek rövid vagy hosszú lejáratúak.

Tagi kölcsön

Gyakran találkozunk azzal a félreértéssel, hogy a cég és tulajdonosa közötti pénzmozgás az tagi kölcsön.

Felhívjuk a figyelmet rá, hogy a cég által tulajdonosa számára (eseti jelleggel) nyújtott kölcsön összege egy követelés a vállalkozás könyveiben.

A tagi kölcsön fogalma pedig az ellentétes irányú kötelemre alkalmazandó, amikor is átmeneti finanszírozási célokból a társaság tulajdonosa(i) nyújtanak a vállalkozás számára kölcsönt.

Mindkét irányú kölcsönügylet esetén írjunk kölcsönszerződést, amiben ne felejtsük el a kölcsön visszafizetési idejét és egy a reális piaci áraknak megfelelő kamatot kikötni.

Apport

Alapításkor és tőkeemeléskor van arra lehetőség, hogy a társaság vagyonát ne pénzben, hanem valamilyen forgalomképes eszköz (tárgyi eszköz, készlet, követelés) átadásával biztosítsák. Lásd előző példánkban az autó átadása.

Tagi kölcsönből apport?

A jelenlegi szabályozás alapján akár a fennálló tagi kölcsön nyújtásából származó követelését is apportálhatja a társaság tulajdonosa. Hiszen a kölcsön egy írásos dokumentumon alapuló elismert követelés, amely forgalomképes.
A kölcsön apportja alapvetően nem keletkeztet sem adó, sem illetékfizetési kötelezettséget egyik fél számára sem.
Fontos elkülöníteni, és pontosan hivatkozni – a követelés-elengedés nem azonos a tagi kölcsön apportjával, ezért körültekintően kell eljárni – a könyvelő, tanácsadó segítségével megtalálni mindig a személyre szabott megoldást.

FIGYELEM!

Az itt szerepelő cikkek tartalma a megjelenéskor érvényes szabályok alapján íródott, sajnos a jogszabályok gyakori változása miatt ezek akár rövid időn belül érvényüket veszíthetik.

Cikkeink célja a figyelemfelhívás, konkrét számviteli, adózási kérdésével forduljon szakemberhez, aki az eset összes körülményének figyelembevételével tud állást foglalni, javaslatot tenni.

Kérdés esetén vegye fel kollégáinkkal a kapcsolatot.

[su_button url=”/ajanlatkeres/” style=”flat” background=”#EC9A29″ size=”5″ radius=”0″]AJÁNLATKÉRÉS[/su_button]
[divider height=20]