Helyi adó fizetési határidő
Szeptember 15-e fontos határidő a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek egyaránt, mivel ez az utolsó nap a helyi adók megfizetésére. Ebbe bele tartozik az iparűzési adó előleg, a gépjárműadó II. féléves részlete, az építményadó II. féléves részlete, a telekadó előlege és a magánszemélyek kommunális adójának előlege is.
Az Önkormányzatok év elején és az augusztusi időszakban is küldenek értesítést a fizetendő adókról, így Mindenki időben értesülhet a befizetendő adók összegéről.
Hogyan állapítandó meg az iparűzési adó előleg összege?
Ha az adóévet megelőző adóév teljes 12 hónap, akkor az előlegfizetési időszak (július 1 – június 30.) első előlegfizetési napjára (szeptember 15-re) a következő összeget kell fizetni: az előző év éves adójának és a március 15-ig esedékes adóelőlegnek a különbözete.
Március 15-re pedig az adóévet megelőző év adójának felét kell bevallani erre a napra. Egy adott adóév során fizetett adóelőleg összege tehát megegyezik az előző évi adófizetési kötelezettséggel. Ha az adóévet megelőző adóévben jött létre jogutód nélkül a vállalkozás, akkor az adóévben az első előlegfizetési időponttal (március 15.) kapcsolatban nincs tennivalónk. A második előlegfizetési időpontban – amely egyben az előlegfizetési időszak első előlegfizetési időpontja – meg kell fizetnünk az előző adóévi adó évesre arányosított összegét.
Gépjárműadó megfizetése
A belföldi rendszámú gépjárművek adóját szintén két részletben, az elsőt március 15-éig, a másodikat pedig most szeptember 15-éig kell az önkormányzati adóhatóságnak megfizetni. A gépjárműadót annak a személynek kell megfizetnie, aki a gépjármű-nyilvántartásban, az év első napján tulajdonosként, illetve üzemeltetőként szerepel. Több tulajdonos esetén, annak a tulajdonosnak kell az adót megfizetnie, akinek a neve a forgalmi engedélyben szerepel.
Építményadó
Egy önkormányzat építményadót az illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek (összefoglalóan építmények) után vethet ki. Az adó alanya főszabály szerint az, aki a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosa (több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk alapján válnak adóalannyá, azonban megállapodás alapján az adóalanyisággal kapcsolatos valamennyi joggal és kötelezettséggel egy tulajdonos is felruházható).
Az önkormányzatok dönthetnek arról, hogy az adó alapjaként az építmény m2-ben számított hasznos alapterületét, vagy az építmény korrigált forgalmi értékét állapítják-e meg.
Telekadó
A helyi önkormányzatok az illetékességi területükön fekvő telkek után telekadót vethetnek ki. A jogszabály azonban számos földterületet kivesz a telek definíciója alól, így többek között a ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületen fekvő termőföldet, a külterületen fekvő termőföldet, illetve a tanyát is, melyek után így nem keletkezik telekadó kötelezettség. Az építményadóval azonosan a telekadó alanya is főszabály szerint a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosának minősülő személy.
Az önkormányzatok a telekadó tekintetében is szabadon dönthetnek arról, hogy az adó alapjaként a telek m2-ben számított területét, vagy a telek korrigált forgalmi értékét állapítják-e meg.
A jogszabály telekadó tekintetében is számos mentességet határoz meg, így mentes az adó alól:
- az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész;
- a belterületen fekvő, tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület;
- az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 százaléka; – az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f}-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.
További tájékoztatásért a helyi adókról forduljon irodánkhoz bizalommal!
Tóthné Kalmár Hajnalka